Tüzet viszek, fényben lombot,
arany színt, mely lángot lopkod,
lobbanó sugarat, melengesse szívemet.
Nyaram kacsintva búcsút int,
tűnik a fény, véle a ragyogás,
s lombokat hint lábam elé
a búcsúzó hervadás.
Hullik a virág, véle már én is...
de még édes aszú szemek íze illatoz,
édeslik ajkamon.
Szűcs Helena