Összegyűrt kép(let)em vagy:
múltba illesztett, kódolt jelen.
Tört részeim benned hallgatnak
tüzesen fájva, féltékenyen.
Árnyak mentén tartalak
- part ölel így kanyargó folyót.
Ma összehajtalak magamnak,
mint kisgyermek a papírhajót,
s elrejtem zsebed mögé
mind, mi titkaidból megmaradt.
Szívedbe bújok, hogy örökké
óvj egyetlen sóhajod alatt.
Arany-Tóth Katalin