Hadd legyek könny arcodon
a bánatot mosom le, hogy ragyogjon .
fény lennék szemedben
hogy utad mutassam a sötétben .
Talpad alatt apró kavics
hogy szürke hajnalon hazavigyenek lépteid .
a kezedben a bot is én legyek
ha elfáradsz utadon, rá nehezedj .
Átveszem terhedet
együtt könnyebb ,
mint vándor kisérlek .
kabátod is leszek
betakarom meztelen testedet .
A szél is én legyek
bársony levélből ruhát rád teszek.
párnád ágyad szegletén
elfáradt fejed rajta álmodjék .
Legyek az ested, a reggeled, nappalod
zúzmarás teled,virágos tavaszod .
forró nyár lehelete,
a sárguló ősz csókos szele .
csak te is akard ,hogy legyek
s míg élsz utadon kisérjelek..,
Kelemen Sarolta