Ma minden gyertyaláng, egy csillag az ègen,
Azokèrt, kik nincsenek velünk, már règen.
Ma minden virágszál, egy emlèk a múltból,
Ès a hangos ember is, halk dalt dúdol.
Ma minden könnycsepp, megtört szívet takar,
Mert règ nem ölelheti, kit lelke akar...
Nèma csendben, gyertyafèny járja át a temetőt,
Így adunk tiszteletet, elhunyt szeretteink előtt...
Molnár Annamária