Lelkemből sír a könny,szavad lett a csend
Előttem a rideg , márvány kőkereszt
Minden dermedt, megfagyott
Téged betakar a sír, én elakadtam félúton
Fakult lett a lelkem, hajam már dérrel festett
Az őszi szél hozza a régi emlékeket
Pislákoló gyertya fényében ringatsz, s ragyog szép szemed..
Kelemen Sarolta