Névnapok

Végső búcsú





Fehér koporsó némasága
Ül két szempár tükrében
Fájdalmas könnyek ordítása
 Mardos a lelkük  mélyében.

Fiatal tündéri arc mosolya
Tátong a koporsó fedelén
Mellette rózsacsokor illata
Árad  hosszan a gyász felületén.

Édesanya megtört szíve vérzik
Apai lélek összeomlik,itt a vég.
Gyerekük fekszik csendben, búcsúzik,
Mosolya szelíden átkarolja még.

A halál karmai legyőzték szelídségét
Erőszakkal kettétörte fiatal életét.
Fájdalma elnémult, már nem beszél,
Csak az emléke, ami  örökké bennünk él.

Timár Judith